A hagyományos módszerek már nem megfelelőek

Az új fertőző betegségek folyamatos megjelenése, a biológiai hadviselés hatóanyagainak fejlesztése és potenciális romboló felhasználása, valamint a globalizációnak köszönhetően a jelenlegi fertőző betegségek nemzetközi terjedésének fokozódása miatt sürgőssé vált az erőforrások, az emberek és a figyelem összpontosítása:

az oltóanyagok hatékonyságának javítására,
a fejlesztési ciklus csökkentésére,
valamint a hatékonyabb gyártási eljárások megteremtésére.

A fertőző organizmusok elleni oltóanyagok többségének előállítása mindeddig és a közeljövőben is azon a módszeren alapul, amely szerint oltóanyagként legyengített, illetve inaktív kórokozót alkalmaznak. Ez a módszer figyelmen kívül hagyja a fogadó kórokozók kölcsönhatásaival és az immunitáskutatással kapcsolatos robbanásszerű felfedezéseket. Így inkább egy olyan tapasztalati módszer marad, amely a kórokozó variánsainak előállítására épül.

A jelenlegi gyorsan támadó és továbbsöprő (“Hit-and-Run”) kórokozók – mint például a sárgaláz – elleni vakcinákat még mindig a 60-as években kifejlesztett módszerekkel állítják elő.  Habár ezek az oltóanyagok hatékonyak, bizonyos betegségek kiirtására – mint például a paralízis – nem alkalmasak. Sokkal nehezebb a gyorsan támadó és megbúvó (“Hit-and-Hide”) kórokozók (pl. HIV, TBC, HCV, PRRS) ellen vakcinát előállítani, ugyanis ezek a kórokozók fejlett mechanizmussal rendelkeznek az immunrendszer előli meneküléshez és krónikus fertőzés okozásához.

A vakcina fejlesztés újraértelmezése

A kórokozó mikroorganizmusok, mint a baktériumok és vírusok köztudottan olyan bizonyos molekuláris struktúrákkal rendelkeznek, amelyeket kórokozóhoz társított molekuláris motívumként ismernek (PAMP).  Ezek a PAMP-ok, mivel nem részei a szervezetnek, figyelmeztetik az immunrendszert a kórokozó jelenlétére. Ilyen struktúrákra példaként említhetőek a Gram pozitív baktériumok peptidoglycan-jai és a Gram negatív baktérium lipopolysaccharid-jai. A kórokozónak a szervezettel történő találkozását a PRR-nek (motívum felismerő receptor) nevezett molekulák közvetítik, amelyek felismerik a PAMP-okat. Ezek a PRR-ek a szervezet különböző sejtjein találhatóak meg, mint például a phagocytic sejtek – makrofágok és dendrikus sejtek -, amelyek elnyelik a kórokozót, vagy olyan más sejteken ülnek, amelyek jelt adnak ki és ezzel stimulálják az immunrendszert a cytokinek és más ellenható molekulák kibocsátására. Különösen a makrofágok, dendrikus sejtek, epithelial sejtek és más immunsejtek rendelkeznek transmembrán és intracelluláris receptorokkal, amelyek felismerik a PAMP-ok különböző típusait. Ezen receptorok egyik csoportját „Toll-like” (figyelmeztető) receptoroknak (TLR) nevezik.

A hagyományos oltóanyagok, amelyek gyengített, ártalmatlanított, illetve genetikailag módosított kórokozókat tartalmaznak korlátozottan azt az immunreakciót váltják ki, amelyet az adott molekuláris motívummal rendelkező kórokozó idéz elő akkor, amikor a szervezet immunrendszerének motívum felismerő receptoraival (PRR) kölcsönhatásba lép.

A sikeres kórokozók – különösen azok, amelyek krónikus fertőzéseket idéznek elő – olyan molekuláris motívumokkal rendelkeznek, amelyek képesek kijátszani a szervezet immunreakcióját.  Ezért nehéz hatékony vakcina fejlesztése az ilyen típusú kórokozók ellen.

A vakcina fejlesztés új ipari módszereket követel. Ilyen módszer a kórokozók meghatározott antigén epitópokjainak kombinálása azon (PRR agonista) molekuláris motívumokkal, amelyek erős védekező immunreakciót váltanak ki legyőzve a kórokozóból előállított hagyományos vakcinára jellemző korlátokat. A megelőző, terápiás és immunstimuláló vakcinák fejlesztése, tesztelése és értékelése napjainkban sürgetőbb, mint valaha tekintettel a nemzetbiztonságot érintő aggályokra, a növekvő egészségügyi költségeke és az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek szaporodására.

A GalenBio Stealth Microparticle™ (Rejtett Mikrorészecske) rendszere pontosan ezt az intelligens módszert biztosítja.

Állati oltóanyagok

A GalenBio 2007-ben egy koktél baromfi vakcina programot inditott el két fontos fertőző kórokozó ellen: Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae. A M. gallisepticum fertőzés gazdasági szempontokból világszerte kiemelkedő fontosságú figyelmet követel a baromfi iparban. Az ilyen fertőzés a legfőbb oka a csökkenő tojástermelésnek, a csökkenő kelőképességnek és az állathullásnak. A csirketenyésztés veszteségei az Egyesült Államokban mintegy 588 millió dollárra rúgtak. Ugyanakkor a kereskedelmi célú tojók 37%-a (262 millió baromfi 2006-ban) M. gallisepticummal fertőzőtt az Egyesült Állomokban, melynek következménye mintegy évi 132 millió dollár veszteség az iparágon belül. Az M. synoviae felelős a csirkék synovitis és krónikus légúti megbetegedéséért, melyeknek hasonlóak a kereskedelmi és gazdasági következményei, mint az M. gallisepticum esetében (csökkenő tojástermelés, csökkenő kelőképesség, állathullás).

Emberi oltóanyagok

A GalenBio elindította a Stealth Microparticle™ technológiáján alapuló humán vakcinák elő-klinikai fejlesztését az alábbi betegségek ellen:

Herpes Simplex 1 Virus
Hepatitis C Virus
Epstein-Barr Virus
Multi-drug Resistant Staph aureus